Ram's Blog

Thursday, June 28, 2012

Bizalom kérdése

Source : http://www.szivattyu.hu/2010/03/14/bizalom-kerdese.html

A hatékony és megbízható légkondicionálás kritikus jelentőségű a Svájci Televízió országos műsorszórásához

A Svájci Országos Televíziót a nézők és a hallgatók érdekében működtetik. A legjobb értékarányos ráfordítás biztosítása az alkalmazottak egyik legfontosabb mindennapi felelőssége, mert nekik az a feladatuk, hogy első osztályú rádió- és televízióadásról gondoskodjanak. A Schweizer Fernseher aktuális szolgáltatási portfóliója megfelel a digitális kor követelményeinek, és lehetővé teszi, hogy a Svájci Televízió minden korábbinál nagyobb értéket nyújtson.

Mivel a Svájci Televízió a műsorszórás színvonalának biztosítása mellett a Zürichi Központban dolgozó alkalmazottak jó közérzetére is odafigyel, ezért keresett egy olyan partnert, amely képes gondoskodni az épület friss levegővel történő ellátásáról.

A helyzet
A hatékony és megbízható légkondicionálás kritikus jelentőségű a Svájci Televízió országos műsorszóró társaság számára. A televíziós központokban találhatók azok a televíziós és rádiós műsorkészítő létesítmények, amelyek Svájc lakosságát kiszolgálják.

A Grundfos számára az a tény jelentette a legnagyobb kihívást, hogy az épület minden egyes helyiségében nagyon sok érzékeny eszköz működik, amely állandó hőmérsékletet igényel, függetlenül az évszaktól vagy az eszköz használatától. A Grundfost arra kérték fel, hogy gondoskodjon önálló megoldásokról a stúdiók, a műsorkészítési létesítmények és az összes kapcsolódó létesítmény számára.

A Grundfos megoldása
A Grundfos az ügyfél közreműködésével kidolgozott egy olyan rendszert, amely a folyadékhűtőkben, tehát a légkondicionáló legfontosabb elemében zajló áramlásra összpontosít. A Grundfos E-szivattyúi igen alkalmasak voltak erre a feladatra, és ezek váltak a teljes rendszer gerincévé. Az E-szivattyúk elektronikus vezérlése miatt minden egyes szivattyút külön-külön lehet adaptálni a változó igényekhez. Ez elengedhetetlen volt az állandó belső hőmérséklet fenntartásához, a széles skálán fluktuáló hőmérsékleti viszonyok miatt. Bár az energiafogyasztás változó volt, az áramlás állandó maradt. A végeredmény egy rendkívül flexibilis légkondicionáló rendszer lett, amely a modern elvárásoknak megfelelően gondoskodik a Svájci Televízió gyártási létesítményeinek légkondicionálásáról. A rendszert rendkívül egzakt műszaki előírások szerint telepítették a sok millió dollár értékű televíziós gyártási berendezések megóvása, valamint kellemes és kényelmes környezet biztosítása érdekében a létesítmény többi fontos körzetét használó emberek számára.

A végeredmény
A Grundfos megoldása körülbelül 50%-kal csökkentette a teljes energiafogyasztást. Ezenkívül az MGE-motorok felszerelése miatt a motor és a frekvencia-átalakító tökéletesen illeszkedik egymáshoz. Ezek a berendezések a gyári beállítással optimálisan működnek, és telepítésük óta semmiféle hiba nem lépett fel.

szállított folyadék hatása a szivattyúkra

Source : http://www.szivattyu.hu/2011/03/01/folyadek-hatasa.html

Vegyi jellemzők

A folyadék kémiai összetételét, töménységét, hidrogénion-koncentráció (pH) értékét, keménységét és korróziós hatását értjük.

A szivattyú folyadékkal érintkező részeit olyan szerkezeti anyagokból kell készíteni, amit a folyadék nem támad meg vagy – ha ez nem lehetséges – a legkisebb korrózió fokozatú anyagból készítik. Ilyen esetekben a szivattyúház is vastagabb falú, hogy a méretezési időtartam alatt ki ne lyukadjon.

Ha a választott anyag különleges (pl.: zománc), akkor a gép formája az anyag tulajdonságait követi, nem a kedvező hidraulikus formákat.

Ha a folyadék annyira agresszív, hogy a környezetébe se szabad kijutnia,akkor tömszelence nélküli szerkezeteket használnak.

Biológiai jellemzők

A folyadék mérgező, sugárzó, általában embert veszélyeztető tulajdonságát értjük. Itt is a tömszelence nélküli szerkezeteket használják.

Fizikai jellemzők

A folyadék hőfokát, telített gőz nyomását, sűrűségét, viszkozitását, gázzal vagy szilárd szemcsékkel szennyezettségét, a szennyezéstől szétválási hajlamát, mechanikai koptató hatását, kavitációs koptató hatását, illékony és gyúlékony voltát értjük.

A szivattyúk szerkezeti anyaga különösen kopásálló, ha szilárd szemcsékkel szennyezett folyadékot szállít. Ha nagy fajsúlyú, vagy igen viszkózus (sűrűn folyó)a folyadék, akkor nagyobb teljesítménnyel kell hajtani, mintha vízhez hasonló a folyadék. E célból erősebb szerkezetűnek kell lennie a gépnek. A forró folyadékot szállító gépben különösen a hőtágulásból adódó méretváltozások hatásait kell figyelembe venni, esetleg a gép egyes részeit hűteni kell. Ha a forró folyadék telített gőz nyomása magas, akkor a szivattyúházat is erre a nyomásra kell méretezni, hogy ezt elviselje.

A felsorolt szempontok miatt azonos energetikai jellemzőjű szivattyúkból is igen sokféle alakítható ki, a szállított folyadék tulajdonságaihoz igazodva. E szempontok miatt a szivattyúkat csak olyan célra szabad használni, amikre azokat tervezték. Más felhasználási területre csak akkor, ha ezt előre a szivattyúgyári szerkesztéssel egyeztették.

A felhasználási terület határjellemzőit rendszerint megtaláljuk a szivattyú katalógusokban, amelyeket túllépni nem ajánlatos, hiszen a termék élettartalmának drasztikus csökkenéséhez vagy akár teljes megrongálásához vezethet!

Szivattyúzási és keverési alapelvek

Source : http://www.szivattyu.hu/2011/03/08/alapelvek.html

Alapfogalmak

A szivattyú a folyadék energiatartalmát növeli, miközben valamilyen energiát fogyaszt ehhez és fedezni kell az energiaátalakítással járó veszteségeket.

A szivattyúban 1 kg folyadék 1 mkg energiatartalom növekedése 1 m folyadékoszlop emelőmagasságot hoz létre. Ezt szorozva a G folyadéksúly árammal (kg/s), megkapjuk a folyadék teljesítménynövekedését.

P=GH/0,102 (W)

A szivattyú ηsz (éta) energiaátalakítási hatásfokát bevezetve, a szivattyú hajtásához szükséges Ph (hasznos) teljesítmény:

Ph=P/ ηsz

Az energiaátalakítási hatásfokot röviden hatásfoknak nevezzük. A hajtáshoz szükséges teljesítmény például villamos hajtásnál a motor tengelyén átadott mechanikai teljesítmény (tengelyteljesítmény). A szivattyúból és a motorból álló gépcsoport összhatásfoka a szivattyú hatásfok és ηm motor hatásfok szorzata:

ηsö=ηsz ηm

És a motor kapcsain igényelt villamos kapocsteljesítmény

PK=Ph/ ηsz=P/ ηsz ηsz=P/ ηsz

Ha az energiát nem villamos energia formájában vezetjük a szivattyúkhoz, hanem más formában (belső égésű motor, gőz- vagy gázturbina,folyadékenergia,sűrített levegő stb…), akkor a motor hatásfokot a hajlítás hatásfokaként értelmezhetjük.

Alapelvek

A folyadékkal energiát közölni úgy lehet, ha a Bernoulli egyenlet valamelyik vagy több tényezőjét meg tudjuk növelni és ezt folyamatosan vagy szakaszosan végezzük valamilyen időegység alatti folyadéktérfogattal.

1. alapelv

A Bernoulli egyenlet tényezői szerint a folyadékot például adagonként megemelhetjük (gémeskút esete), miáltal a folyadékadag Z szintje megnövekszik.

2. alapelv

A megemeléssel egyenértékű, ha egy folyadékadagot egy kisebb nyomású térből egy nagyobb nyomásúba tolunk át(pl.: egy hengerben mozgó dugattyú segítségével). Ezáltal a folyadék p/ρg nyomásmagassága emelkedik.

3. alapelv

A harmadik lehetőség, hogy a folyadék sebességét növeljük meg a c2/2g sebességmagasság megnövelése érdekében. Mivel azonban rendszerint a folyadék tényleges megemelése vagy nyomásának növelése a szivattyúzás célja, a sebességmagasság formájában közölt energiát még vissza kell alakítani nyomássá. Mivel nem csak a csőben, hanem a szivattyúkban is a sebességmagassággal arányosak a veszteségek, az így közölt energia átalakítási energia hatásfoka mindig rosszabb, mint az előző formáké.

4. alapelv

A nyomásmagasság létrehozásának különleges formája, amikor a folyadék sűrűségét csökkentjük, például gázbevezetéssel, miáltal a ρ/ρg érték is megemelkedik.

5. alapelv

Az energiatartalom növelésnek kombinált formája, amikor egy centrifugális vagyis forgó erőtérbe juttatjuk a folyadékot, miáltal sugárirányban kifelé haladva egyre nagyobb nyomású térbe is kerül, közben sebessége is növekedhet. Ezek a centrifugálszivattyúk.

A felsorolt szivattyúzási elvek további kombinációi is lehetségesek, ezeket azonban nem tárgyaljuk.

Keverés

Grundfos keverők

A keverők azért foglalnak el különleges helyet a szivattyúk között, mert nincsen statikus emelőmagasságuk és csak a sebesség létrehozása a céljuk, így a szivattyúk egyik határesetei.

Maga a keverő egy olyan szárnylapátos szivattyúhoz hasonló propellerkerék, amely a saját környezetében nagy sebességű folyadéksugarat hoz létre, amely azután a környező folyadéknak impulzuscserével adja át fokozatosan az energiáját, így a keverési folyamatban hasonlít a sugárszivattyúhoz is.

A keverőknél létrehozunk G folyadéksúlyáramot (kg/s) valamilyen, a folyadékba bevezetett Ph (W) energiával, ami egy adott V (m3) térfogatú medencében létrehoz olyan sebességeloszlást, hogy annak sarkaiban se legyen kiülepedés, áramlási holttér.

A hatásfok helyett értékelő számként a keverésfenntartására fordított, térfogategységre eső

vf= Ph / V (W/m3)

fajlagos teljesítménysűrűséget használjuk, illetve ennek a motor hatásfokkal korrigált értékét, amikor is a Pk kapocsteljesítményre vonatkoztatjuk azt:

V=Pk / V = Ph/V ηm

Víz alatti motorral hajtott gépek I. rész – Búvárszivattyúk

source : http://www.szivattyu.hu/2011/03/16/viz-alatti-buvarszivattyuk.html

A víz alá kerülő motorral hajtott gépekben rendszerint a következő két fő szerkezeti megoldást találjuk:

-         A szivattyú alatt mindig a szállított közegbe bemerülő, belsejükben vízzel vagy fagyálló folyadékkal feltöltött úgynevezett búvármotorok.

-         A szivattyú felett részben vagy teljesen a szállított közegbe bemerülő, belsejükben levegővel töltött, esetenként a motor hűtésér külső vízköpennyel létrehozó úgynevezett merülőmotorok.

A búvármotorral létrehozott szivattyúk a búvárszivattyúk (sokan nevezik őket helytelenül csőszivattyúnak, mert szűk fúrócsőbe is behelyezhetők) rendszerint tiszta folyadékot szállítanak.

A merülőmotorokkal viszont olyan merülőmotoros szivattyúkat és keverőket alakítanak ki, amelyek szennyezett közegben is használhatók.

Búvárszivattyúk

Könnyű automatizálhatósága miatt rohamosan terjed a legkülönfélébb felhasználási területeken a búvárszivattyú. A függőleges gépegység alsó része a különleges villamos motor, felső része a több fokozatú szivattyú.

A keskeny csőkútba is beépíthető gép motorja kis átmérőjű, emiatt viszonylag hosszú. A motor alján levő talpcsapágy a szivattyú tengelyirányú súlyát és erőit is hordja. Rendszerint vízkenésű műanyag-szén kombinációjú szegmenscsapágy, amin polírozott rozsdamentes, kemény ellentárcsa forog. A motor álló részét a vízzel teli tértől vagy a tekercselőhuzal vízálló szigetelésű. Ezt poliamid-polietilén kettős réteggel valósítják meg, ahol a szigetelési ellenállást a polietilén, a kopási és sérülés elleni szilárdságot a poliamid adja meg. Ez utóbbi motort nedves tekercselésűnek nevezik.

A motortér víztöltését a környező víztől tömszelence szigeteli el, az üzem közbeni hőtágulást gumimembrán veszi fel. Ezzel elkerüli a motor víztöltés sokszori cserélődését, ami vízkövesedéshez vezetne.

A többfokozatú szivattyú szívótere a motor felett helyezkedik el, rendszerint két hengerpalást felületen szív a gép, amit rozsdamentes szűrőszitával szerelnek fel. A felül levő nyomócsonkra visszacsapó szelep csatlakozik, hogy áramkimaradás esetén visszaáramlás, visszafelé forgás ne következzék be.

Miután a búvárszivattyút úgy bemerítik a vízbe, hogy a legelső szivattyúfokozat már víz alá kerül, a gép indításához nem kell légteleníteni. Rendszerint azt írják elő a gyártóművek,hogy a szivattyú nyomócsonkja fölött még 1 m-es vízborítás legyen. Ezzel elkerülik azt, hogy a vízfelületen kialakuló örvény esetleg levegőt sodorjon be a gépbe.

A búvárszivattyút egyébként nem célszerű szárazon járatni, mert vízkenésű csapágyai ekkor nem kapnak kenést és berágódnak. Ezt sok gyártó villamos szintérzékelővel automatizálja, ami a motorvédő kapcsoló vezéráramkörét szakítja, ha az előírt szint alá süllyedne a víz.

A víz alatt üzemelő villamos motor jó hűtési állapotát fenn kell tartani, ezért el kell kerülni, hogy a motor mellé iszap rakódhasson le. Nagyobb térbe, medencébe ezért úgy építik be a gépet, hogy köpenycsővel a szívást a motor köré terelik. A motor sűrű indítás, egy fázis kimaradása miatt kialakuló nagyobb áramfelvétel túlmelegítheti. Mindenképpen motorvédő kapcsolót kell használni kiegészítő fáziskimaradás elleni védelemmel (segéd relével).Meleg vízzel a búvárszivattyú legfeljebb 70 °C-ig tud üzemelni,mert a motortekercselés szigetelési leolvad. Az ilyen esetekben a szivattyút névlegesen nagyobb motorral kell hajtani, amelyiknek a belső hőfejlődése (részterheléssel) kisebb, mint a hideg vízben használható motoré.

Kutak szívásakor – ha a kút engedélyezett vízhozamánál nagyobb vízszállítású búvárszivattyút építenek be, a kút a vízzel együtt homokot is ad, ez pedig bekerülve a szivattyúba, kopásokat, rések berágódását okozhatja.

Ilyen esetben a következőket célszerű megtenni:

-         Leszívás védelmet beépíteni

-         A szivattyút lefojtva kell üzemeltetni, itt azonban figyelnünk kell arra, hogy

-       A lefojtást a szivattyú normál vízhozamának maximum 10%-áig lehet lefojtani

-       A vízáramlási sebessége nem lehet kevesebb, mint 0,15 m/s. Különben a szivattyú hűtése megszűnik és tönkremegy.

-       A lefojtást célszerű lehet frekvenciaváltóval megoldani, de a beállításokat (minimum vízhozam) pontosan kell beállítani.

Ajánlatos ezeket a megoldásokat szakszervizzel elvégeztetni!

A csőkút folyadéktere kicsi, ezért ha búvárszivattyút építünk bele, az a megindulás után igen hirtelen leszívja a vízszintet, s a környező talajban az utánfolyás lassú kialakulására nincs idő. Ezért a kútba homok jut be és a szivattyúba levegő is kerülhet. Hogy ez ne forduljon elő, a zárt tolózárral indított szivattyú zárját olyan lassan kell nyitni, hogy a vízszint lehetőleg ne csökkenjen percenként 1m-nél gyorsabban.

A búvárszivattyúk üzeme szinte teljesen zajtalan, ezért csőbe helyezve magasházi nyomásfokozóként is terjednek.

A búvárszivattyúkat a nyomócső tartja a kútban. Indításkor a tartócsövet lökésszerű forgatónyomatékkal terheli a szivattyú, ami menetes karmantyús kötésű csövet kilazíthat, ha nincs a csőkötés eléggé beszorítva, vagy kiszorítás ellen biztosítva.

A búvárszivattyúk fejlődése a miniatürizálás irányában halad: a legkisebb csőátmérő sokáig a 4”-os volt, amibe búvárszivattyút be tudtak építeni, ez alatt, ha í vízszint 8 m-nél mélyebben volt és így önfelszívó szivattyúkkal a vizet kiemelni nem tudták, akkor vízsugárszivattyút építettek be a kút, míg a napszinten többfokozatú szivattyúval táplálták azt. Ez a megoldás körülményes volt (bár legutóbbi időben két műanyag csövön kötötték össze a sugárszivattyút a napszinti szivattyúval), drága és alacsony hatásfokú.

A GRUNDFOS cég kifejlesztette azt a 3”-os kútba is behelyezhető, sugárszivattyú-helyettesítő (JET-Substitute = JS) szivattyúját,ami össze van építve szervesen a tirisztoros frekvenciaváltóval (elektronikus fordulatszám szabályozóval), ez a motor alatt helyezkedik el. A szivattyú fordulatszáma percenként 10 000 feletti – ezzel lehet elérni a méretek csökkenését, miközben a gép el tudja érni a 100 m-es emelőmagasságot is – a gépet egyfázisú áram táplálja, amiből a frekvenciaváltó állítja elő a háromfázisú (lüktető egyen-) áramot. Miután minden ilyen átalakítóban van veszteséghő, amit el kell vezetni, e gépben először a frekvenciaváltót is és a motort is belső frissvízhűtéssel látták el. Vagyis azt a korábbi követelményt, hogy a motort külső vízárammal hűteni kell, itt már nem támasztják: a motort akár be is lehet betonozni, a hűtése megvalósul. A frekvenciaváltó vezérlése mikroprocesszoros, amivel még a következő feladatokat is megvalósítják:

- A gép lágyindítású, vagyis bekapcsolásakor csak 1 A-t vesz fel a hálózatból és csak 4salatt éri el a névleges áramfelvételt, ennek hatására megszűnt a hálózat rángatása.

- A gépet minden védelem nélkül lehet a hálózatra kapcsolni, mert bele van építve a motorvédelem

                        – feszültséglehúzás

                        – villámcsapás miatti feszültségingadozás

- túláramfelvétel

- tekercsfej túlmelegedés esetére

- valamin, ha túl sűrű bekapcsolási parancsot kapna a külső vezérléstől

Ez a gép teljesen zárt, se karbantartani nem kell, se javítani nem lehet, kivéve a beépített visszacsapó szelep cseréjét. Alkalmazását az korlátozza, hogy kis benzinmotoros áramfejlesztő aggregát által létrehozott feszültségről nem üzemeltethető.

Ugyancsak a GRUNDFOS cég fejlesztette ki elsősorban vízminták vételére rövidebb üzemideig használható kis mintavevő szivattyút, ahol a motor külön frekvenciaváltó egység táplálja legfeljebb 400 Hz-es frekvenciával (amikor is a szivattyú fordulatszáma 23 000 percenként), s az egész gép belefér 2”-os kútba is. Itt a frekvenciaváltó táplálható kis motoros aggregátról, vagyis az egész mintavételi egység (pl.: szemétlerakó körül fúrt talajvízszennyezés figyelő kutakba kis zárt tehergépkocsiban körbevihető és az összes vízminta gyorsan és kényelmesen vehető. Beleértve a mintavétel előtti kútkiöblítést is,amit éppen a magasabb fordulaton elvégzett öblítés után alacsonyabb fordulaton végrehajtott mintavétel tesz lehetővé. Típusjel: MP 1

A vízmintavétel miatt a szivattyúk csak rozsdamentes acélból és teflon alkatrészekből állnak, hogy se a vízben levő esetleges szennyező anyagok ne támadják meg a szivattyú szerkezetét, se a vízbe a szivattyúval semmilyen szennyeződést ne lehessen bevinni. A szivattyú könnyen szétszedhető és letisztítható, vagyis teljesen a vízmintavétel igényeihez alkalmazkodik. Szilárd szennyeződések e gépeket nagyon gyorsan elkoptatják, ezért ha ilyenre kell számítani, akkor több tartalék hidraulikát kell kéznél tartani és ha az egyik elkopott,gyorsan lehet az újra cserélni.

Víz alatti motorral hajtott gépek II. rész – Merülőmotoros szennyvíz- és zagyszivattyúk

Source : http://www.szivattyu.hu/2011/03/18/viz-alatti-motorral.html

Míg a búvárszivattyúknál a gépet kis átmérőjűre kellett megterezni, hogy beférjen a szűk csőkútba, itt ez a korlátozás nincsen. A normál méretű motorok használhatók, amelyek vagy légtérben, vagy olajjal töltött térben forognak.

A motor nem csúszócsapágyazású, hanem gördülő-csapágyazású. Mivel rendszerint egyfokozatú szivattyút hajt a motor, a szivattyúnak nincsen külön csapágyazása, az a motor tengelyére van felszerelve. A levegőben forgó motor tengelyének eltömítésére a szállított közeg felé a kettős tömítés terjedt el, ahol is a két tömítés közötti tér van megtöltve rendszerint fiziológiailag közömbös, vagyis emberi, állati egészségre ártalmatlan olajjal.

A motor felül helyezkedik el, alatta van az olajtér, azalatt a szivattyú hidraulikája. Ez megkönnyíti az energia hozzávezetést is, mert a gép felső részén kiképzett, a motortértől rendszerint eltömített kapocstér tetején helyezkedik el a masszív kábeltömszelence, így a kábel a szivattyúhoz közvetlenül felülről csatlakozik. Tehát nem kell végigvezetni a szivattyú mellett, mint a búvárszivattyúknál. A motor vagy teljesen, vagy részben merül be üzem közben a szállított közegbe. Ezért a hűtése nem minden üzemállapotban kielégítő, s emiatt fejlődtek ki a hűtőköpenyes gépek.

Kisebb szivattyúkban eleve a motor körül áramlik a nyomótérben a folyadék és a motor tetején felfelé álló nyomócsonkot képeznek ki. Nagyobb szivattyúk nyomócsonkja a gép tengelyére merőlegesen oldalt helyezkedik el, míg a szivattyúkerék vagy járókerék hátlapján elhelyezett bordák keringetik a motorra ráépített hűtőköpenyben a szállított folyadékot, megoldva ennek tisztaságát is, amennyiben távol tartják a kerék peremén a nagyobb szennyeződések bejutását a motor hűtőterébe.

A szivattyú alsó szívónyílására – például szárazaknás kivitelben – szívócső csatlakozhat, de nedves aknás vagy hordozható kivitelben egyszerű szívótorok, amivel abból az aknából szív, amibe beépítették. A kisebb és hordozható gépek azonban sokszor rátámaszkodhatnak a fenékre, ilyenkor a szívócsonkkal szemben támasztótárcsát szerelnek fel és annak kerületén függőleges horonysoron tudja a szivattyú beszívni a szállított közeget. Ezzel azt is megelőzik, hogy a szivattyú talajra helyezve abba mintegy beássa önmagát.

E szivattyúk számos kiviteli példája közül csak példaképpen bemutatunk egyet a jobbra látható ábrán. Ezen a szivattyúkerék kopásálló, a vele szemen levő falak ugyancsak kopásálló gumival borítottak és a félig nyitott járókerékkel szembeni rés mértékét után állító csavarokkal lehet kopás esetén beállítani. A nyomó spirálház végén indul a motort hűtő köpenyben felfelé a víz, és felül ívcsővel csatlakozik a nyomótömlő csatlakoztatására is alkalmas tömlőkapcsos nyomócsonkba.

A szivattyútengelyen kopásálló keményfém csúszógyűrűs tömítés van elhelyezve, s a tömszelence – tér olajjal van feltöltve, ami az esetleges vízbeszivárgás esetén felszorul a motortér tömítésén keresztül a motorba. A motor belsejében ugyanis levegő van és ezt teljesen biztonságos tömítéssel kell bent tartani a víz alatt is. A motor alsó és felső csapágyazása golyóscsapágy, amit zsírral kennek. A felső csapágy zárt (tömítőfedeles) rendszerű, hogy a zsír ne jusson a motor légterébe. Az alsó csapágy alatt a rendszerint kettős szimering gyűrű van vagy itt is csúszógyűrűs tömítés akadályozza meg zsír kijutását,illetve az olaj bejutását a tömítőtérből a motorba.

Mivel e szivattyúk forgó része nagyobb hézaggal illeszkedik a házhoz, a tengely pedig golyós csapágyazású, hosszabb ideig is képes szárazon futni sérülés nélkül. Nem érzékeny a beszívott levegőre se. Amikor iszapos gödröt víztelenítenek vele, arra kell ügyelni, hogy a gép ne ássa magát a talajba, ezért kötélre vagy láncra kell függeszteni. Vigyázva, hogy ne legyen képes elfordulni, tehát például két irányba húzó kötélre függesszük. A magát kikötés híján talajba ásó gép igen sűrű szilárd anyagtartalmú iszapot kaphat, ami erős kopást okoz és túlterheli a szivattyút hajtó motort is, sőt esetleg a kábelt is meghúzhatja, ezzel zárlatot okozva.

A merülőmotoros zagy- és szennyvízszivattyúk villamos bekötését ugyancsak motorvédő kapcsolón keresztül kell a hálózathoz csatlakoztatni. E gépekben rendszerint található olyan beépített hővédelem, a motor állórész tekercselés túlmelegedése esetén beavatkozik (a motortekercselés hőosztályának megfelelően beállított hőfoknál, például ha a szigetelési osztály B, ami 120 °C-nál hőálló tekercselő huzalt jelent, akkor 100 °C-nál jelet ad vagy vezéráramkört szakítva leállítva a szivattyút. Motorvédő kapcsoló nélkül közvetlenül a hálózatra kötött gépek sűrűn leéghetnek,mert nagyobb sűrűségű anyag hirtelen lökésszerű szállítása túlterheli a motort és nincs, ami megvédje.

Állandó beépítéssel mind szárazaknában, mind nedves aknában lehet találkozni. Szárazaknás beépítésű volt az előregyártott vasbeton aknába beépített MOBA, majd továbbfejlesztve a TÁT szennyvízátemelő telep, ahol már tartalékszivattyú is be volt építve.

Nedves aknás beépítésnél szokásos vezetősínes elrendezéssel, nyomócső gyorskapcsolóval kialakítani a gépet. Ilyen gépek vízbe merülve üzemelnek, ezért a motort nem kell a nyomótérrel körülvenni. E gépeket szokás kettős szintkapcsolóval automata átemelő telepeket létrehozni.